Magyarország területéről a közgyűjteményi tárgyak az EU csatlakozást követően is akár az EU területén kívülre, akár más EU tagállamba is (!) csak engedéllyel vihetők ki. 

Az ideiglenes kiviteli engedélyezés feltételei 

Ideiglenes kiviteli engedély akkor adható, ha a tárgy kivitele nem veszélyezteti a kulturális érdekeket és a tárgy biztonságát. (Ezért a kiviteli kérelemben meg kell jelölni a szállítás módját, különös tekintettel a tárgyak állagmegóvását és biztonságát biztosító feltételekre.) 

A muzeális intézményekben és a levéltárakban – valamint a könyvtárakban muzeális dokumentumként – őrzött kulturális javak, illetve a védetté nyilvánított kulturális javak ideiglenesen akkor vihetők ki az országból, ha a kivitel kulturális vagy tudományos célt szolgál, és ezt a kérelemben meg is kell indokolni. (Ezért a kiviteli kérelemben meg kell jelölni a külföldi őrzés helyét.) 

Ideiglenes kiviteli engedély csak állami garancia, érvényes biztosítási szerződés vagy ezeknek megfelelő egyéb kötelezettségvállalás esetén, legfeljebb az azokban meghatározott időtartamra adható. 

Muzeális intézményben őrzött, ideiglenesen kivinni szándékozott kulturális tárgyak esetében a kiviteli kérelem beadása előtt be kell szerezni a Kulturális és Innovációs Minisztérium (Múzeumi Főosztályának) a külföldi kölcsönzéshez történő előzetes hozzájárulását.

A muzeális intézmények állandó gyűjteményének részét képező tárgyakra vonatkozóan 2018. április 1-től lehetőség van egy maximum öt évre kiállítható, ún. általános nyílt engedély kérelmezésére. Az általános nyílt engedély érvényességi idején belül bármely ideiglenes kivitel alkalmával az állandó gyűjtemény részét képező tárgyak bármely kombinációjára vonatkozóan használható. Erről honlapunk külön oldala ad részletes tájékoztatást.

A kiviteli engedélyezési eljárás menete

Az ideiglenes kivitelt a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell az Építési és Közlekedési Minisztérium Kulturális Javak Főosztálynak benyújtani.

Az engedélyt kulturális tárgyanként kell kérni. Több kulturális tárgy egyidejű, azonos célállomásra irányuló kivitele esetén a kérelem a hatóság által rendszeresített kiegészítő lap alkalmazásával egy formanyomtatványon is benyújtható. (Az EU-n kívülre irányuló szállítmány esetén egy kérelemben csak a táblázatban megadott kategóriák szerinti egyféle műtárgyak szerepelhetnek: pl. külön kérelemben a festmények, külön a bútorok, külön az ékszerek, stb.) Ideiglenes kivitel esetén is lehetőség van – ellenőrzött bejelentésként – elektronikus levélben is benyújtani a kérelmet, az erre kijelölt e-mail címre, a iOfAn9hNYmYE4Tra2l2aXRlbEBla20uZ292Lmh1 címre megküldött elektronikus levélben.

Az engedélykérelem – elektronikus levélben, vagy eredetiben történő – benyújtása előtt kérjük, ellenőrizze, hogy az tartalmazza-e a szükséges mellékleteket:

a) állami garanciavállalást, biztosítási szerződést vagy ezeknek megfelelő egyéb kötelezettségvállalást igazoló iratot,

b) múzeum (muzeális intézmény) leltári tételei esetén a külföldi kölcsönzővel kötött kölcsönszerződést,

c) múzeum (muzeális intézmény) leltári tételei esetén a Kulturális és Innovációs Minisztérium (Múzeumi Főosztályának) a külföldi kölcsönzéshez történő előzetes hozzájárulását.

A Műtárgyfelügyelet elutasítja a kérelmet, ha az engedélyt kérő a kérelmet nem a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően, illetve hiányosan adta be, s azt felhívás ellenére sem pótolta. 

Ügyintézési határidő: a kiviteli engedélyezés eljárására az általános közigazgatási rendetartásról szóló 2016. évi CL. törvényt kell alkalmazni, mely szerint: az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül kell meghozni. (Az ügyintézés szabályszerű, hiánytalan kérelem esetén – a gyakorlat szerint – ennél rövidebb időt vesz igénybe. Múzeumok ideiglenes kiviteli engedély kérelme esetén a minisztériumi hozzájárulást ezt megelőzően kell beszerezni.) Ellenőrzött bejelentésként (a QuohubrxmIEhgsPNd5MkZOja2l2aXRlbEBla20uZ292Lmh1) címre küldött kérelem esetén a beküldést igazoló – az érkezéskor azonnal kiküldött – automatikus válaszüzenet használható 15 nap elteltével a kivitel jogszerűségét igazoló irat gyanánt. A hatóságnak az előbbiek alapján a beküldést követően 15 napja áll rendelkezésre, hogy a kivitelt megtiltsa és azt teljes eljárásra utalva bírálja el (a műtárgy szemléjével, és papír alapon kiállított iratokkal).

A műtárgykiviteli engedélyezési eljárás minden ügyfél számára – 2021. január 1-jétől – illeték- és díjmentes. 

Amennyiben az ügyintézés menetével kapcsolatban kérdése van, keresse a  Kulturális Javak Főosztály munkatársait (tel.: +36-1- 795-2510, vVVkRAhk3YrDa2l2aXRlbEBla20uZ292Lmh1) 

Az ideiglenes kiviteli engedély felhasználása

Az engedély érvényessége: a magyar nemzeti és az EU-s kiviteli engedély felhasználható: a benne megjelölt időtartamon belül. Ha az engedélyt nem használják fel, az engedélyt annak lejárta után, haladéktalanul vissza kell küldeni az azt kiállító hatóságnak. A Magyarországon (magyar nyelven) kiállított EU-s engedély érvényes az EU bármelyik tagországában, ahol a szállítmány az EU területét elhagyja. (Ha az EU területét a szállítmány pl. a frankfurti repülőtéren fogja elhagyni, az EU-s engedélyt lehet kérelmezni a helyi német hatóságnál, de akár már előre Budapesten a hatóságnál.) Meg kell jegyezni azonban, hogy a külföldi hatóságok – a kérelmező költségére – megkövetelhetik a magyar nyelven kiállított engedélynek az adott tagállam nyelvére történő fordítását. 

Engedélyek kezelése: Az EU-s engedély mindkét példányát és mellékleteit – ellenőrzés esetén

  • át kell adni a kiviteli ellenőrzést végző vámszervnek, melyek közül az egyik példányt
  • bélyegzőlenyomattal való hitelesítést követően – a jogosult részére vissza kell adni.

Az ideiglenes kivitelt követő visszaszállítás

A kérelmező a kulturális javak Magyarországra történő visszaszállítását a kiviteli engedély záradékával köteles a visszaszállítást követő 8 napon belül a hatóságnak megküldve (postán, faxon, elektronikus levélben) visszaigazolni. 

A kivitelre vonatkozó szabályok megsértése

A kulturális javakra vonatkozó szabályok megsértése örökségvédelmi bírságot (Kötv. 82-85.§), ill. büntető szankciókat (Btk. 358.§ (2) bek.) vonhat maga után.