Magyarország területéről a kiviteli engedélyköteles kulturális javak ideiglenes vagy végleges kiviteléhez az Építési és Közlekedési Minisztérium Kulturális Javak Főosztály megfelelő engedélye szükséges. A kiviteli forgalmat és a szükséges engedélyek meglétét a vámszervek ellenőrzik a rájuk vonatkozó nemzeti és EU közösségi szabályozás alapján.

2004. május 1-jétől Magyarországon is alkalmazni kell – a magyar jogszabályok mellett – az Európai Unió vonatkozó előírásait.

A kétféle szabályozás egymással összhangban van, egymást kiegészítik.

Ennek megfelelően a kiviteli engedélyezés menete az alábbi szabályok szerint történik.

Magyarország területéről a védett, vagy a meghatározott kort és forgalmi értéket egyszerre meghaladó műtárgy véglegesen vagy ideiglenesen az EU csatlakozást követően is akár az EU területén kívülre, akár más EU tagállamba is (!) csak a hatóság engedélyével vihető ki.

Kiviteli engedélyköteles tárgyak köre

A jogszabályok három feltételt szabnak a kiviteli engedélyezés alapjául: az adott tárgy tartozzon a kulturális javak körébe valamint kora és forgalmi értéke egyszerre érje el a törvény mellékletében meghatározott értékeket. Az ide tartozó tárgyak végleges vagy ideiglenes kivitele kizárólag a hatóság engedélyével történhet. 

A kulturális javak közé természetesen nemcsak a művészeti alkotások tartoznak, hanem mindazok a tárgyak is, amelyek – bármilyen szempontból – kiemelkedő jelentőségű emlékei a magyar vagy az egyetemes történelemnek és kultúrának. 

Az Európai Uniós és a nemzeti jogszabályaink is 15 fő kategóriába sorolják ezeket az emlékeket: 

  1. földből, vízből előkerülő leletek és gyűjtemények, 
  2. műemlékek elmozdítható tartozékai (szobrok, domborművek, szerkezeti elemek stb.), 
  3. „festmények” (kézzel készült képzőművészeti alkotások, bármilyen alapra, bármilyen hordozóval) 
  4. egyedi grafikai alkotások (pasztellképek, krétarajzok, vízfestmények stb.) 
  5. mozaikképek, kézirajzok
  6. sokszorosított grafikák (metszetek, nyomatok) 
  7. szobrászati alkotások (szobrok, domborművek) 
  8. régi fényképek, filmek 
  9. kéziratok (levelezések, oklevelek, térképek, zenei partitúrák stb.) 
  10. régi könyvek 
  11. régi nyomtatott térképek 
  12. irat- és tervtári anyagok (bármilyen adathordozón) 
  13. természettudományi, néprajzi, történelmi, numizmatikai gyűjtemények 
  14. régi közlekedési eszközök 
  15. egyéb régiségek (játékok, üveg- és kerámia tárgyak, bútorok, órák, műszaki berendezések, hangszerek, textíliák, nemesfémtárgyak, fegyverek stb.)

Amennyiben kétségei merülnek fel az adott, kivinni szándékozott tárgy kulturális javak körébe tartozásával kapcsolatban, olvassa el honlapunk erről szóló tájékoztatóját, vagy keresse meg a Kulturális Javak Főosztály munkatársait. 

A közgyűjteményi tárgyak (ideiglenes) kiviteli engedélyezéséről külön szabályok rendelkeznek. (Erre vonatkozóan a honlapunk külön oldala ad tájékoztatást.)

Nem engedélyköteles kulturális javak kivitele

A nem engedélyköteles (azaz a törvény mellékletében meghatározott körön kívül eső) kulturális tárgyak, jellemzően a kisebb értékű és korú régiségek, valamint a kortárs művészeti alkotások esetében nem szükséges kiviteli engedélyt, vagy egyéb igazolást beszerezni a hatóságtól. Egy esetleges vámellenőrzés során a tárgy eredetét, forgalmi értékét alátámasztó irat (pl. számla, adásvételi szerződés, stb.) egyértelműen bizonyíthatja, hogy az adott tárgy nem tartozik a kiviteli engedélyköteles körbe.

Ugyancsak mentesülnek a kiviteli engedélykötelesség alól az országba visszaviteli kötelezettséggel érkezett kulturális javak, valamint azok is, melyek magyar kultúrtörténeti vonatkozással nem rendelkeznek, és a tulajdonos (birtokos) bizonyítani tudja, hogy 50 évnél nem régebben kerültek az ország területére. (Az engedélykötelesség alóli mentességet egy vámellenőrzés esetén célszerű iratokkal bizonyítani, melyekből egyértelműen megállapítható, hogy a visszaviteli kötelezettség, vagy egyéb mentesség létrejött és fennáll.)

Mely országokba kell kiviteli engedélyt kérni? 

Fontos tudni, hogy Magyarország területéről, akár más EU tagállamba, akár EU-n kívülre irányul a kivitel, minden a törvény mellékletben meghatározott kor és forgalmi értéket egyszerre meghaladó műtárgy (kulturális tárgy) kivitele a hatóság engedélyéhez van kötve. Az Egyesült Királyság Európai Unióból történt kilépését (Brexit) követően, 2021. január 1-jől már nem tekintendő EU tagállamnak, a kivitel szempontjából harmadik országnak minősül.

Mikor tagadhatják meg egy műtárgy kiviteli engedélyét?

Nem kaphatnak végleges kiviteli engedély gyanánt Műtárgykísérő igazolást a közgyűjteményi tárgyak mellett a védetté nyilvánított műtárgyak, a Magyarország területéről származó régészeti leletek, műemléképületek tartozékai, alkotórészei és a kiemelkedő kulturális értéket képviselő ásványtani és őslénytani leletek sem. Ezek ideiglenes kivitelét – indokolt esetben (kiállítás, kutatás, restaurálás, stb.) – a hatóság engedélyezheti. Természetesen nem kaphatnak kiviteli engedélyt azon tárgyak sem, melyek lopottak, vagy tulajdonjogi helyzetük más módon rendezetlen, és erről a hatóság bizonyítékokkal is rendelkezik (pl. az által vezetett lopott műtárgy nyilvántartásban szereplő tárgyak). Az előbbi csoportokba nem sorolható műtárgyak esetén a kiviteli kérelem megtagadásának egyetlen oka az lehet, ha a tárgy kiviteli engedélyezése során a hatóság kezdeményezi a védetté nyilvánítást. (Az elmúlt évek tapasztalata alapján ez kevesebb, mint a kérelmek 1 %-a esetén fordul elő.)

Az Oroszország elleni szankciókat megállapító 428/2022/EU rendelettel módosított 833/2014/EU rendelet a kulturális javak meghatározott körét – luxusterméknek tekintve – 2022. március 16-ától kezdve kiviteli tilalommal sújtja. Nem vihető ki Oroszországba a 300 euró egyedi értéket meghaladó műalkotás, régiség, és egyéb a rendelet (XVIII. számú) mellékletében pontosan meghatározott tárgyfajta (pl. szőnyeg, nemesfémtárgy, porcelán, üvegtárgy, óra, hangszer, műszaki és közlekedéstörténeti emlék).

Hogyan kaphatom meg a kiviteli engedélyt, illetve a Műtárgykísérő igazolást? 

A kiviteli engedélyezés menetét, részleteit jogszabályok szabják meg. 

  1. Engedélykérelem benyújtása: A kiviteli engedélykérelem – jogszabályban meghatározott – formanyomtatványát kell kitölteni, és a Kulturális Javak Főosztálynak benyújtani. A formanyomtatványt letöltheti innen, vagy a hatóságtólis beszerezheti. A kérelem benyújtására lehetőség van – ellenőrzött bejelentésként – elektronikus levélben is, az erre kijelölt iKcYFnCLIqaAzTTwNJ5M4J2Na2l2aXRlbEBla20uZ292Lmh1 címre megküldött elektronikus levélben is. A kérelmet természetesen postán vagy személyesen (előzetes bejelentkezés után) is benyújthatja. A kérelem-nyomtatvány kitöltésekor nem kell tudnia, hogy magyar nemzeti vagy EU kiviteli engedélyt kérelmez, az egyféle formanyomtatvány alapján a hatóság a megfelelő engedélyt állítja ki. 
  2. A kérelem elbírálása során, az örökségvédelmi szempontok szerint a kivinni szándékozott műtárgyak vizsgálatát végzi a Kulturális Javak Főosztály. A vizsgálat az elektronikus formában beküldött kérelem és fényképmellékletei alapján történik, amennyiben a kérelmező, vagy a hatóság külön nem kéri az érintett műtárgyak bemutatását.  A kérelemben leírt műtárgyak bemutatására előzetes bejelentkezést (tel.: +36-1-795-2510, e-mailen: dLoiynDrW60NNTNTa2l2aXRlbEBla20uZ292Lmh1) követően a Kulturális Javak Főosztály irodájában (1054 Budapest, Kálmán Imre utca 2., II. emelet) van lehetőség. A bemutatott műtárgyakat a főosztály munkatársai megtekintik, adataikat ellenőrzik, dokumentálják, és a kérelmezőnek a szemlét követően vissza is adják. A méretüknél, súlyuknál, sérülékenységüknél vagy mennyiségüknél fogva nehezen szállítható műtárgyakat, a hatóság munkatársai – a kérelmezővel történt előzetes egyeztetés nyomán – helyszíni szemle (kiszállás) keretében is megtekinthetik. A műtárgyakat minden esetben vizsgálható állapotban kell bemutatni, vagy a vizsgálatkor ilyen állapotba kell hozni (pl. ha szennyezett üveg mögött van, az ügyfélnek az alkotást onnan ki kell szednie stb.)
  3. Ellenőrzött bejelentésként (azaz a xKHsMtbsfT8A2EzicYGa2l2aXRlbEBla20uZ292Lmh1 címre) küldött kérelem esetén a beküldést igazoló – az érkezéskor azonnal kiküldött – automatikus válaszüzenet használható 15 nap elteltével a kivitel jogszerűségét igazoló irat gyanánt. (Ebben az esetben további, papíralaú engedély-okmányra nincsen szükség.) A hatóságnak az előbbiek alapján a beküldést követően 15 napja áll rendelkezésre, hogy a kivitelt megtiltsa és azt teljes eljárásra utalva bírálja el (a műtárgy szemléjével, és papír alapon kiállított iratokkal). A Kulturális Javak Főosztály 15 napon belül, ha nem utalja teljes eljárásra az ügyet, az automatikus válaszon túl minden esetben kiküld egy a bejelentést tudomásul vevő elektronikus levelet is, melyben a kérelemben megadott műtárgyak adataival igazolja egyúttal, hogy azok kivitele jogszerű. A kérelmező, vagy a hatóság kérésére nem ellenőrzött bejelentésként kezelt kérelem esetén a papíralapon elkészült (aláírt, pecsételt) engedély-határozat és vele egyidejűleg a Műtárgykísérő igazolás kiadása – a jogszabályban meghatározott 60 napon belül (de általában ennél rövidebb idő alatt)  történik. A kérelmező a műtárgy bemutatásakor tett nyilatkozata szerint: az engedélyt személyesen a hatóságnál veheti át, vagy kérheti a postai kézbesítést is. Meg kell jegyezni, hogy a Kulturális Javak Főosztály által kiadott iratnak (határozatnak, műárgykísérő igazolásnak) nem a tárgy eredetiségét kell igazolnia, hanem azt, hogy az azon szereplő műtárgy kivihető-e az országból, (azaz hogy nem szerepel sem a védett, sem a lopott műtárgyak nyilvántartásaiban, és nem is védendő). Ezért csupán az adott műtárgy azonosításához legszükségesebb adatok kerülnek rá az okmányra, eredetiséget, forgalmi értéket nem igazol. 

Mennyibe kerül a kiviteli engedély, illetve a Műtárgykísérő igazolás?

A műtárgykiviteli engedélyezés – 2021. január 1-jétől – illeték- és díjmentes.

Mennyi idő alatt készül el a kiviteli engedély, illetve a Műtárgykísérő igazolás?

A műtárgykiviteli engedélyezés eljárása során, a közigazgatási eljárások általános szabályai szerint 60 nap alatt kell döntést hozni, és az engedélyt megadni, vagy a kérelmet elutasítani. Maga az eljárás (ha minden mellékletet benyújt a kérelemmel együtt) rendszerint rövidebb ennél. Az ügyintézést végző műtárgyfelügyelők egyéb hivatali feladatai miatt, ha – indokolt esetben – sürgős az engedély beszerzése, akkor azt a műtárgyfelügyelővel külön kell egyeztetni. Az engedély beszerzését tehát érdemes időben elkezdeni, mivel a szakmai feldolgozás, elbírálás, iratok előkészítése időt vesz igénybe.  Ellenőrzött bejelentésként (a iFeFkTZQCemTAMmHp9kTcDlDccOa2l2aXRlbEBla20uZ292Lmh1 címre) küldött kérelem esetén, ha a hatóság a kivitelt nem tiltja meg, és ezzel nem utalja teljes eljárásra, a kérelem beküldését igazoló automatikus válasz 15 nap elteltével a kivitel jogszerűségét igazoló irat gyanánt használható.

Hogyan használható fel a kiviteli engedély, illetve a Műtárgykísérő igazolás?

A végleges kiviteli engedély-kérelemre kiállított Műtárgykísérő igazolás a benne meghatározott időtartamra érvényes: a hatóság döntésének függvényében egytől tíz évig terjedő időtartamon belül használható fel. (A kérelem nyomán a Műtárgykísérő igazolással egyidejűleg, a közigazgatás általános szabályai szerint kiadott határozatot a határon nem kell bemutatni, az ellenőrzésnél csak a Műtárgykísérő igazolás megléte szükséges.) Ugyanez érvényes az ellenőrzött bejelentésként (a RgzWTP5T1lyDa2l2aXRlbEBla20uZ292Lmh1 címre) küldött kérelem esetén a kivitel jogszerűségét igazoló irat gyanánt felhasználható automatikus válaszra is.

A Magyarországon kiállított EU-s kiviteli engedély az Unió bármely országában érvényes, de előfordulhat, hogy a helyi vámszervek az adott tagállam nyelvére történő fordítást is megkövetelik. (A gyakorlat szerint a hatóság által kiállított kiviteli engedélyek elenyésző hányada tartozik az Uniós szabályok alá, és ezek fordítását – tudomásunk szerint – az eddigiben még egyetlen esetben sem követelték meg.) 

Határátlépéskor illetve ellenőrzés esetén az EU-s engedély mindkét példányát és mellékleteit (fénykép, tárgyjegyzék) át kell adni a kiviteli ellenőrzést végző vámszervnek, melyek közül az egyik példányt – bélyegzőlenyomattal való hitelesítést követően – az engedélyes részére vissza kell adni. Az ellenőrzés során a vámszervek a vám-árunyilatkozat megfelelő kitöltését (különösen: engedély azonosítószámának feltüntetését), az ahhoz tartozó mellékletek (kereskedelmi számla, fuvarokmány, engedélyek) egyezőségét vizsgálják (áruazonosítás). Ellenőrzik továbbá a kulturális tárgy szállításához tartozó engedélyek meglétét, érvényességét, azok adattartalmát, illetve azt, hogy megfelelő típusú engedély került-e kiállításra. Ha a vizsgálat nem állapít meg hiányosságokat, a kilépést érintő alakiságokat végző vámigazgatóságok hitelesítik és bevonják a kiviteli engedélyek vám példányát. Amennyiben a kiszállítás nem esik az EU szabályozás hatálya alá, úgy a magyar örökségvédelmi szabályozás alapján szükséges okmányok (műtárgykísérő igazolás) meglétét ellenőrzik. Az ellenőrzött bejelentésekhez kapcsolódó kivitelek esetén a vámszervek, a bejelentéseket engedélyező hatóság (Kulturális Javak Főosztály) általi visszaigazolásának meglétét, bemutatását ellenőrzik. Az ellenőrzés során a vámszervek igénybe veszik az engedélyező hatóság és a kulturális tárgyak tekintetében illetékes szakértői, vagy helyi muzeális intézmények állásfoglalását, segítségét.

A Műtárgykísérő igazolás az adott műtárgy (tárgyegyüttes) jogi helyzetéről is egyúttal igazolásként szolgál: az adott műtárgy nem szerepel sem a védett, sem a lopott kulturális javak hatósági nyilvántartásaiban. A Műtárgykísérő igazolás érvényessége alatt kiviteli engedélyként is szolgál. Mivel a Műtárgykísérő igazolás nem a tulajdonos nevére szól majd, a műtárgy eladásakor is a műtárgy mellett maradhat, azt „kísérheti”, így az a vevő, az új tulajdonos számára is nagyobb jogbiztonságot ad. 

Mi történik, ha megszegem a műtárgyak kivitelére vagy behozatalára vonatkozó szabályokat?

A kulturális javak forgalmára vonatkozó szabályok megsértése örökségvédelmi bírságot (Kötv. 82-85.§), ill. büntető szankciókat (Btk. 358.§ (2) bek.) vonhat maga után. A felderítés során a vám- illetve rendőri szervek az adott műtárgyat lefoglalják és az elkövető ellen (bűntető) eljárást kezdeményeznek.