A védettség kimondásával számos kötelezettsége keletkezik a tulajdonosnak illetve a birtokosnak, melyről a határozat útján külön is értesülnek:
- (Végleges) kiviteli tilalom Magyarország területéről,
- Ideiglenes kivitel csak indokolt esetben engedélyezhető (kulturális célból: kiállítás, restaurálás, tudományos vizsgálat, stb.),
- Állami elővásárlási jog ellenérték mellett történő tulajdon-átruházás esetén (vételi felajánlás),
- Restaurálás, átalakítás csak az Építési és Közlekedési Minisztérium Kulturális Javak Főosztály (a hatóság) előzetes engedélyével,
- A hatóság nyilvántartásba veszi a műtárgy és mindenkori tulajdonosának/birtokosának adatait (adatbejelentési kötelezettség),
- A hatóság felügyeli a műtárgyat (helyszíni ellenőrzés illetve szemle tűrése),
- (Tulajdonossal egyezetett módon) biztosítani kell a hozzáférést (tudományos kutatásra, kiállításra rendelkezésre bocsátani).
A védetté nyilvánítás – a másik oldalon – a tulajdonos számára kedvező is lehet, hiszen ezáltal hitelesnek tekinthető szakértői vélemények garantálják az adott műtárgy eredetiségét, pontos meghatározását és jelentőségét, valamint bizonyos a tárggyal kapcsolatos támogatási források is megnyílnak (Nemzeti Kulturális Alap [NKA], önkormányzatok, stb.). Ugyanakkor az örökségvédelmi törvény (53.§-a) szerint „a védetté nyilvánított kulturális javak tulajdonosait kötelezettségeikre tekintettel a külön jogszabályban meghatározott támogatások és kedvezmények illetik meg”. Ezen, örökségvédelmi szempontból is fontos pénzügyi ösztönző rendszer, sajnos többszöri kezdeményezésre sem született meg mind a mai napig.
