Védési eljárás

A hatóság, azaz az Építési és Közlekedési Minisztérium Kulturális Javak Főosztály a „kiemelekedő jelentőségű és pótolhatatlan” kulturális javakat, azok megőrzése érdekében – határozattal – védetté nyilvánítja. Más forrásból eredően ugyancsak a védett kulturális javak körébe tartoznak a közgyűjteményekben nyilvántartásba vett tárgyak, a lelőhelyeken található régészeti leletek, műemlék épületek ingó tartozékai, valamint az egyházi intézmények leltárba vett darabjai.

Nem nyilváníthatók védetté az országba visszaviteli kötelezettséggel érkezett kulturális javak, valamint azok sem, melyek magyar kultúrtörténeti vonatkozással nem rendelkeznek, és a tulajdonos (birtokos) bizonyítani tudja, hogy 50 évnél nem régebben kerültek az ország területére.

A védési eljárás menetét, mint hatósági eljárást a közigazgatási eljárás általános és az örökségvédelmi törvény és rendeletek különös szabályai részletesen is meghatározzák.

A védési eljárást az örökségvédelmi törvény alapján a hatóságnak 100 nap alatt kell lefolytatnia. Az eljárás az érintettek részére illeték- és díjmentes.

Javaslat: Védetté nyilvánításra javaslatot bárki tehet, akár szakember, akár nem, és maga a hatóság is kezdeményezheti azt.
Védési eljárás megindítása: Amennyiben a javaslat nem nyilvánvalóan megalapozatlan, akkor a hatóság dönt a védési eljárás megindításáról, és a végzésben értesíti a tulajdonost, illetve mindazokat, akiknek ezzel kapcsolatban kötelezettsége vagy jogai keletkeznek. Az eljárás megindítása tehát nem a javaslattal, hanem hivatalból történik, ilyen formán eljárási lépés, és még nem érdemi döntés, bár a végzés alapján a tárgy egyúttal ideiglenes (a már védetté nyilvánított tárgyakkal azonos) védettséget is élvez az eljárás teljes időtartamára.
A kulturális javak adatainak nyilvántartásba vétele: A védési eljárás során ideiglenesen védetté vált kulturális javak adatait a hatóság bejegyzi a védetté nyilvánított kulturális javak nyilvántartásába.
Tulajdonosi adatok nyilvántartásba vétele: A védési eljárás során bekért, illetve beküldött tulajdonosi adatbejelentés alapján a hatóság bejegyzi az ideiglenesen védetté vált kulturális javak tulajdonosi és őrzési adatait.
Szemle: A védési eljárás során a védési eljárás alá vont kulturális javakat – azok őrzési helyén, vagy más egyeztetett helyszínen – a hatóság megtekinti, megvizsgálja, adatiait, állapotát rögzíti, fényképfelvételeket készít, és a megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti.
Szakértői és szakmai tanácsadó testületi véleményezés: A védési eljárás részeként a hatóság – a vonatkozó jogszabályok alapján – szakvéleményt kérhet be a gyűjtőkör szerinti országos közgyűjteményektől. A hatóság megítélése szerint további szakvéleményeket is bekérhet, valamint a védés ügyét szakmai tanácsadó testületi állásfoglalás céljából az állandó (közgyűjteményi, akadémiai és műkereskedelmi) szakemberekből álló Kulturális Javak Bizottsága (KJB) elé tárja.
Ügyféli jogok gyakorlása: A védési eljárásban ügyfélnek minősülő tulajdonosnak, birtokosnak az eljárás bermely szakaszában jogában áll beadványt tenni, egyeztetést kezdeményezni, az eljárás irataiba betekinteni, azokról másolatot készíteni. Az érdemi döntést megelőzően a hatóság köteles az ügyfelek számára a döntés alapját képező bizonyítékokat ismertetni.
Érdemi döntés: védetté nyilvánítás vagy a javaslat elutasítása. A védés ügyében a rendelkezésre álló adatok, bizonyítékok, különösen a szakértői vélemény(ek) és a KJB állásfoglalása alapján hozza meg a végső döntést a Kulturális Javak Főosztály. A védetté nyilvánítás történhet gyűjteményként, tárgyegyüttesként, ilyenkor a tárgyak egységének megbontása is a hatóság engedélyéhez kötött. A hatóság a védetté nyilvánítást (és a javaslat elutasítását) elsőfokú közigazgatási szervként, határozatban mondja ki, részletes szakmai és jogi indokolással. A határozat ellen 2016 nyara óta csak rendkívüli jogorvoslatnak van helye, bíróság előtt támadható meg. A bíróság a megtámadott határozatot helyben hagyva, elutasítva, vagy módosítva hozza meg döntését.