Az örökségvédelmi törvény alapján tilos azon kulturális javaknak Magyarországra történő behozatala, bejuttatása, amelyeket származási országukból a szükséges kiviteli engedélyek nélkül, vagy a kiviteli engedély kereteit túllépve juttattak külföldre. Hasonló módon az európai uniós szabályozás is tiltja a "létrehozásuk vagy fellelésük helye szerinti ország területéről jogellenesen kivitt kulturális javak" bejuttatását. 

A kulturális javak behozatalának vámhatósági ellenőrzésére vonatkozó alapvető rendelkezések

Kulturális javak, műtárgyak Európai Unió másik tagállamából történő behozatalához nem kapcsolódik vámeljárás. Az Európai Unión kívüli országokból történő behozatal jelenleg (előreláthatóan 2025. június 28-áig) nem engedélyköteles, ugyanakkor a kulturális javak meghatározott csoportjai esetén – a közösségi jogszabály alapján – tilos a behozatal. Ezek esetén a vámhatóságnak a társhatóságokkal együttműködve – belterületen és a határátkelőhelyeken egyaránt – meg kell akadályoznia a kulturális javak jogellenes bejuttatását. A nem jogellenes forgalom esetén a behozatali irányú vámeljárásokat az uniós és a hazai vámjogszabályok vámeljárásokra vonatkozó általános rendelkezései szerint kell lefolytatni.


A jelenleg hatályos uniós és nemzeti vámjogi környezet a következő:


Az Európai Unión kívüli országokból történő behozatal során jellemzően a feladási (származási) ország kulturális javak kivitelére vonatkozó nemzeti szabályozását kell figyelembe venni, ha az rendelekzik a kulturális javak védelmére és kivitelére vonatkozó nemzeti szabályozással. A közösségi jogszabály alapján – a feladási (származási) országban szükséges kiviteli engedély nélkül – a következő tárgyak, tárgycsoportok esetén minősül jogellenesnek a behozatal:

a) ritka állattani, növénytani, ásványtani és anatómiai gyűjtemények és példányok, illetve paleontológiai jelentőségű tárgyak;

b) történelmi – beleértve a tudomány és a műszaki tudományok történetét, valamint a hadtörténetet és a társadalomtörténetet – vonatkozású javak, valamint a nemzet vezetőinek, gondolkodóinak, tudósainak és művészeinek életével és a nemzeti szempontból jelentős eseményekkel kapcsolatos javak;

c) régészeti ásatások leletei (beleértve az engedélyezett és titkos ásatásokat egyaránt), szárazföldi vagy víz alatti régészeti felfedezésekből származó leletek;

d) művészeti alkotások vagy történelmi műemlékek feldarabolt részei vagy régészeti lelőhelyek részei (A liturgikus ikonokat és szobrokat – a különállókat is – ebbe a kategóriába tartozó kulturális javaknak kell tekinteni.);

e) száz évesnél idősebb régiségek, például feliratok, érmék és vésett pecsétnyomók;

f) etnológiai szempontból értékes tárgyak;

g) művészeti értékkel bíró tárgyak, úgymint:

i. teljes egészében kézzel, bármilyen hordozóra vagy anyag alapulvételével készített képek, festmények vagy rajzok (az ipari rajzok, valamint gyári úton előállított és kézileg díszített cikkek kivételével);

ii. eredeti szobrok és szobrászművészeti alkotások, bármilyen anyagból;

iii. eredeti metszetek, lenyomatok és litográfiák (kőnyomatok);

iv. eredeti művészi együttesek és összeállítások bármely anyagból;

h) ritka kéziratok és ősnyomtatványok;

i) különleges érdeklődésre számot tartó régi könyvek, dokumentumok és kiadványok (történelmi, művészeti, tudományos, irodalmi stb.), egyedileg vagy gyűjteményben;

j) postai bélyegek, okmánybélyegek és hasonló bélyegek, egyedileg vagy gyűjteményben;

k) archívumok, beleértve a hang-, fénykép- és mozgófényképészeti archívumokat;

l) száz évesnél idősebb bútorok és régi hangszerek.

Bejuttatás alatt a vámfelügyelet vagy vámellenőrzés alatt álló termékek Európai Unióba történő belépése értendő. Behozatalnak tekintendő a szabad forgalomba bocsátás, a vámraktározás, a vámszabad területi tárolás, aktív feldolgozás, az ideiglenes behozatal, a meghatározott célú felhasználás.

Amennyiben a kulturális javak behozatala, illetve beléptetése során a jogellenes szállítás gyanúja merül fel, a vámszervek minden esetben áruvizsgálatot tartanak, és kapcsolatba lépnek az engedélyező hatósággal. A vámszervek a társhatóság útmutatásai, javaslata alapján járnak el.

Az Uniós Vámkódex 134. cikke alapján az Európai Unión kívüli országból behozott áruk (beleértve a kulturális javakat is) vámjogi státuszát rendezni kell, amely  jellemzően az adott áruk vámeljárás alá vonásával történik. A vámeljárások típusait az Uniós Vámkódex 5. cikk 16. pontja tartalmazza. A műtárgyak, kulturális javak természetének megfelelően ezek a vámeljárások leggyakrabban az Uniós Vámkódex 201. cikkében szereplő szabad forgalomba bocsátás, 240. cikkében szereplő vámraktározás, illetve 250. cikke szerinti ideiglenes behozatal.

Kulturális javak behozatala

Kulturális javak kereskedelmi jellegű behozatala esetén a harmadik országból behozott árukat a Kombinált Nomenklatúrában (vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet) feltüntetett vámtarifaszámuk alapján kell vámeljárás alá vonni (az Uniós Vámkódex rendelkezései szerint), az ehhez szükséges egységes vám- árunyilatkozat benyújtásával. A Magyarországon történő vámeljárás kezdeményezéséhez a gazdasági szereplőket nyilvántartó és azonosító EORI-szám szükséges. Amennyiben a vámeljárást kezdeményező ügyfél nem rendelkezik még EORI-számmal, úgy azt a vámeljárást lefolytató vámszerv kérelemre kiállítja a részére.

Kulturális javak ideiglenes behozatala

Gyakran előfordul, hogy műtárgyakat, kulturális javakat azon céllal hoznak be az Európai Unió vámterületére, hogy azokat egy vagy több tagállamban kiállításon mutassák be. Az ilyen szállítás kereskedelmi jellegű forgalomnak minősül, ezért ilyen esetekben célszerű az ideiglenes behozatal vámeljárás indítványozása. Az ideiglenes behozatal során csak megfelelő vámbiztosíték fizetése mellett, a meghatározott visszaviteli határidőn belül maradhatnak az áruk az Európai Unió vámterületén. A jellemzően magas vámérték miatti magas biztosíték fizetésének elkerülése érdekében ezekben az esetekben célszerű az egységes vám-árunyilatkozat helyett ATA igazolvány alkalmazásával kérni az ideiglenes behozatalt. Az ideiglenes behozatalra vonatkozó szabályozás az Uniós Vámkódex 250-253. cikkeiben, illetve az FJA 204-206 és a VA 322-323. cikkeiben található. Amennyiben a kulturális javak behozatala kiállítás, bemutató, vizsgálat vagy restaurálás céljából ideiglenes behozatal vámeljárás keretében valósul meg, úgy a vámeljáráshoz be kell nyújtani a visszaviteli kötelezettség fennállását igazoló dokumentumot (pl. szerződés, nyilatkozat).

Kulturális javak behozatala esetén érvényesíthető vámmentességek

Nem kereskedelmi jellegű behozatal (alkalmanként saját, illetve ajándékozási célra szánt, kis mennyiségű termékek) esetén vámmentes a behozatal, amennyiben az utas által harmadik országból légi úton behozott áruk összértéke a 430, a légi úttól eltérő közlekedési mód esetén pedig a 300 eurót nem haladja meg. Ebben az esetben az utas a határátlépéskor "szóbeli árunyilatkozatot" tehet, azaz külön okmányok kitöltése nélkül, "ráutaló magatartással" a légi és hajózási, valamint egyes közúti határátkelőhelyeken választhatja az úgynevezett "zöld folyosót".

A vám- és adómentességi értékhatárok aktuális forintösszegeit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatásban teszi közzé, amely a NAV internetes felületén megtalálható.

A műtárgyak és kulturális javak behozatalára vonatkozó esetleges vámmentességek – de nem feltétlenül nemzeti adómentességek – vonatkozásában a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló  1186/2009/EK tanácsi rendeletben foglaltakat, valamint a vámmentes vámeljárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 12/2016. (IV. 29.) NGM rendelet rendelkezéseit kell figyelembe venni. (A rendelet alapján a vámmentes vámkezelésre jogosító engedélyt kérelemre – a feladatkör szerint érintett miniszter véleményének kikérése után – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága határozat formájában adja ki.)
Az egyes eljárásokkal kapcsolatos kérdések esetén az alábbi hatóságok kereshetők meg:

1. Vámeljárásokkal kapcsolatban:
A NAV internetes oldalán a http://nav.gov.hu címen, vagy a NAV infóvonal elérhetőségein (telefonos elérhetőségek):

Magyarországról: 1819

Külföldről: +36-1-461-1819

A NAV honlapján elérhető a rendszeres időközönként frissített utastájékoztató, melyben külön szerepelnek a kulturális javak is. 

További információval szolgálhatnak az egyes vámeljárásokat végző területileg illetékes vámszervek, amelyek elérhetőségét a NAV internetes felülete tartalmazza.

2. Az egyes műtárgyak beazonosításával kapcsolatban:
A műtárgyak beazonosításával kapcsolatos örökségvédelmi kérdésekben az Építési és Közlekedési Minisztérium Kulturális Javak Főosztályhoz lehet fordulni.

A műtárgybehozatal új szabályozása

Annak érdekében, hogy az EU biztosíthassa a kulturális javak tiltott kereskedelme, eltűnése és pusztítása elleni hatékonyabb védelmet, valamint hogy különösen a fegyveres konfliktusokkal érintett területekről, fosztogatással szerzett kulturális javaknak az EU-n belüli értékesítését megakadályozza, új rendeletet alkotott. A kulturális javak bejuttatásáról és behozataláról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/880 európai parlamenti és tanácsi rendelet minden európai uniós tagállam számára kötelező rendelkezéseket állapít meg, amelynek értelmében a meghatározott kulturális javak behozatala a következők szerint minősül:

• Behozatali tilalom: Tilos a harmadik ország védett nemzeti kincsei körébe tartozó, és onnan jogellenesen kivitt természettudományos, történelmi, régészeti és művészeti emlékek bejuttatása az EU területére. 

• Behozatali engedély: A harmadik országból származó régészeti leletek, műemléktartozékok és keresztény ikonok behozatala engedélyköteles. A behozatali engedélyt annak az EU-s tagállamnak az illetékes hatósága állítja ki, amelyben a kulturális javakat első ízben vámeljárás alá vonják. A behozatali engedélyek az EU egész területén érvényesek.

• Importőri nyilatkozat: A 200 évesnél régebbi természettudományos, történelmi, régészeti és művészeti emlékek behozatala esetén importőri nyilatkozat kitöltése szükséges. 

A behozatali engedélyezésre és az importőri nyilatkozatra vonatkozó szabályokat még nem kell alkalmazni, mivel azt majd a későbbiekben az EU által létrehozandó, központi elektronikus rendszeren keresztül kell kezdeményezni, melynek legkésőbb 2025. június 28-ig kell elkészülnie. A behozatali engedélyezés és a kötelező importőri nyilatkozattétel az elektronikus rendszer használatba vételével egyidejűleg, az EU külön rendelekzésével lép majd hatályba.

Magyarországon a behozatali engedélyezést végző illetékes hatóság feladatait a kormányrendeleti kijelölés szerint az Építési és Közlekedési Minisztérium Kulturális Javak Főosztály látja majd el, amely munka során szorosan együttműködik a vámhatóságokkal. 

Műtárgybehozatal a Brexit után

Az Egyesült Királyság (hivatalosan Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága) a 2021. január 1-jétől már nem része az Európai Uniónak, a kulturális javakat érintő áruforgalom tekintetében is harmadik országnak minősül. Így az Egyesült Királyság és az EU között bonyolódó áruforgalomra az uniós vámjog előírásait, ezen belül bizonyos vámalakiságok elvégzését és vámellenőrzések lefolytatását kell alkalmazni, a vámeljárások esetében vám-árunyilatkozatot kell benyújtani, az EU-ba importált áruk után a kiszabott vámtartozást meg kell fizetni. Ezen kívül a vámhatósági eljárások során – elsődlegesen a kiviteli, behozatali tilalmakra és engedélyzésre vonatkozóan – a kulturális javak esetében az irányadó ágazati uniós és nemzeti előírásokat szintén figyelembe kell venni. Az Egyesült Királyságból történő behozatal esetén a vámszervek a jogellenes behozatal megakadályozása érdekében (a 2019/880/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet 16. cikk (2) bekezdése alapján) az uniós vámjogszabályok előírásai alapján ellenőrzik a forgalmat.

A Brexit-tel összefüggő vámhatósági feladatellátás vonatkozásában a tájékoztató anyagok között magyar nyelven elérhető a Bizottság 2020. augusztus 17-én kiadott, az Egyesült Királyság EU-ból történő kilépése és a kulturális javakra vonatkozó uniós szabályok címmel kiadott közleménye is.