A kulturális javak behozatalának vámhatósági ellenőrzésére vonatkozó alapvető rendelkezések

Kulturális javak, műtárgyak Európai Unió másik tagállamából történő behozatalához nem kapcsolódik vámeljárás. Az Európai Unión kívüli országokból történő behozatal jelenleg nem engedélyköteles, így a behozatali irányú vámeljárásokat az uniós és a hazai vámjogszabályok vámeljárásokra vonatkozó általános rendelkezései szerint kell lefolytatni.

A jelenleg hatályos uniós és nemzeti vámjogi környezet a következő:

  • az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Uniós Vámkódex),
  • az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: FJA),
  • az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban: VA),
  • az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtv.),
  • az uniós vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 11/2016. (IV. 29.) NGM rendelet (NGMr).


Az Európai Unión kívüli országokból történő behozatal során jellemzően a feladási (származási) ország műtárgyak kivitelére vonatkozó nemzeti szabályozását kell figyelembe venni, ha az rendelekzik a kulturális javak védelmére és kivitelére vonatkozó nemzeti szabályozással.

Az Uniós Vámkódex 134. cikke alapján az Európai Unión kívüli országból behozott áruk (beleértve a kulturális javakat is) vámjogi státuszát rendezni kell, amely  jellemzően az adott áruk vámeljárás alá vonásával történik. A vámeljárások típusait az Uniós Vámkódex 5. cikk 16. pontja tartalmazza. A műtárgyak, kulturális javak természetének megfelelően ezek a vámeljárások leggyakrabban az Uniós Vámkódex 201. cikkében szereplő szabad forgalomba bocsátás, 240. cikkében szereplő vámraktározás, illetve 250. cikke szerinti ideiglenes behozatal.

Kulturális javak behozatala

Kulturális javak, műtárgyak kereskedelmi jellegű behozatala esetén a harmadik országból behozott árukat a Kombinált Nomenklatúrában (vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet) feltüntetett vámtarifaszámuk alapján kell vámeljárás alá vonni (az Uniós Vámkódex rendelkezései szerint), az ehhez szükséges egységes vám- árunyilatkozat benyújtásával. A Magyarországon történő vámeljárás kezdeményezéséhez a gazdasági szereplőket nyilvántartó és azonosító EORI-szám szükséges. Amennyiben a vámeljárást kezdeményező ügyfél nem rendelkezik még EORI-számmal, úgy azt a vámeljárást lefolytató vámszerv kérelemre kiállítja a részére.

Kulturális javak ideiglenes behozatala

Gyakran előfordul, hogy műtárgyakat, kulturális javakat azon céllal hoznak be az Európai Unió vámterületére, hogy azokat egy vagy több tagállamban kiállításon mutassák be. Az ilyen szállítás kereskedelmi jellegű forgalomnak minősül, ezért ilyen esetekben célszerű az ideiglenes behozatal vámeljárás indítványozása. Az ideiglenes behozatal során csak megfelelő vámbiztosíték fizetése mellett, a meghatározott visszaviteli határidőn belül maradhatnak az áruk az Európai Unió vámterületén. A jellemzően magas vámérték miatti magas biztosíték fizetésének elkerülése érdekében ezekben az esetekben célszerű az egységes vám-árunyilatkozat helyett ATA igazolvány alkalmazásával kérni az ideiglenes behozatalt. Az ideiglenes behozatalra vonatkozó szabályozás az Uniós Vámkódex 250-253. cikkeiben, illetve az FJA 204-206 és a VA 322-323. cikkeiben található. Amennyiben a kulturális javak behozatala kiállítás, bemutató, vizsgálat vagy restaurálás céljából ideiglenes behozatal vámeljárás keretében valósul meg, úgy a vámeljáráshoz be kell nyújtani a visszaviteli kötelezettség fennállását igazoló dokumentumot (pl. szerződés, nyilatkozat).

Kulturális javak behozatala esetén érvényesíthető vámmentességek

Nem kereskedelmi jellegű behozatal (alkalmanként saját, illetve ajándékozási célra szánt, kis mennyiségű termékek) esetén vámmentes a behozatal, amennyiben az utas által harmadik országból légi úton behozott áruk összértéke a 430, a légi úttól eltérő közlekedési mód esetén pedig a 300 eurót nem haladja meg. Ebben az esetben az utas a határátlépéskor "szóbeli árunyilatkozatot" tehet, azaz külön okmányok kitöltése nélkül, "ráutaló magatartással" a légi és hajózási, valamint egyes közúti határátkelőhelyeken választhatja az úgynevezett "zöld folyosót".

A vám- és adómentességi értékhatárok aktuális forintösszegeit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatásban teszi közzé, amely a NAV internetes felületén megtalálható.

A műtárgyak és kulturális javak behozatalára vonatkozó esetleges vámmentességek – de nem feltétlenül nemzeti adómentességek – vonatkozásában a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló  1186/2009/EK tanácsi rendeletben foglaltakat, valamint a vámmentes vámeljárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 12/2016. (IV. 29.) NGM rendelet rendelkezéseit kell figyelembe venni. (A rendelet alapján a vámmentes vámkezelésre jogosító engedélyt kérelemre – a feladatkör szerint érintett miniszter véleményének kikérése után – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága határozat formájában adja ki.)
Az egyes eljárásokkal kapcsolatos kérdések esetén az alábbi hatóságok kereshetők meg:

1. Vámeljárásokkal kapcsolatban:
A NAV internetes oldalán a http://nav.gov.hu címen vagy megkereshető a Váminformációs Központ a következő elérhetőségeken:
06-40-FINÁNC (06-40-346-262), +36 1 301-6950, vagy +36 1 301-6951 telefonszámokon.
További információval szolgálhatnak az egyes vámeljárásokat végző területileg illetékes vámszervek, amelyek elérhetőségét a következő internetes felület tartalmazza: http://nav.gov.hu/nav/igazgatosagok.

2. Az egyes műtárgyak beazonosításával kapcsolatban:
A műtárgyak beazonosításával kapcsolatos örökségvédelmi kérdésekben a Miniszterelnökség Műtárgyfelügyeleti Hatósági Főosztályhoz lehet fordulni.

A műtárgybehozatal új szabályozása

Annak érdekében, hogy az EU biztosíthassa a kulturális javak tiltott kereskedelme, eltűnése és pusztítása elleni hatékonyabb védelmet, valamint hogy különösen a fegyveres konfliktusokkal érintett területekről, fosztogatással szerzett kulturális javaknak az EU-n belüli értékesítését megakadályozza, új rendeletet alkotott. A kulturális javak bejuttatásáról és behozataláról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/880 európai parlamenti és tanácsi rendelet minden európai uniós tagállam számára kötelező rendelkezéseket állapít meg, amelynek értelmében a meghatározott kulturális javak behozatala a következők szerint minősül:

Behozatali tilalom: Tilos a harmadik ország védett nemzeti kincsei körébe tartozó, és onnan jogellenesen kivitt természettudományos, történelmi, régészeti és művészeti emlékek bejuttatása az EU területére. 

Behozatali engedély: A harmadik országból származó régészeti leletek, műemléktartozékok és keresztény ikonok behozatala engedélyköteles. A behozatali engedélyt annak az EU-s tagállamnak az illetékes hatósága állítja ki, amelyben a kulturális javakat első ízben vámeljárás alá vonják. A behozatali engedélyek az EU egész területén érvényesek.

Importőri nyilatkozat: A 200 évesnél régebbi természettudományos, történelmi, régészeti és művészeti emlékek behozatala esetén importőri nyilatkozat kitöltése szükséges. 

A behozatali engedélyezésre és az importőri nyilatkozatra vonatkozó szabályokat még nem kell alkalmazni, mivel azt majd a későbbiekben az EU által létrehozandó, központi elektronikus rendszeren keresztül kell kezdeményezni, melynek legkésőbb 2025. június 28-ig kell elkészülnie.

Magyarországon a behozatali engedélyezést végző illetékes hatóság feladatait a kormányrendeleti kijelölés szerint a Miniszterelnökség Műtárgyfelügyeleti Hatósági Főosztálya látja majd el, amely munka során szorosan együttműködik a vámhatóságokkal. 

Műtárgybehozatal a Brexit után

Az Egyesült Királyság (hivatalosan Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága) a 2021. január 1-jétől már nem része az Európai Uniónak. A 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszakban az Egyesült Királyságot az EU részének tekintették és addig a vámhatósági ellenőrzések során az uniós vámjogot kellett alkalmazni, az Egyesült Királyságból történő műtárgybehozatal a tagállamok közötti szabad áruforgalomnak minősült, arra csupán az Egyesült Királyság nemzeti műtárgykiviteli szabályozását kellett alkalmazni. 2021. január 1-jétől azonban az Egyesült Királyság harmadik országnak minősül. Így az Egyesült Királyság és az EU között bonyolódó áruforgalomra az uniós vámjog előírásait, ezen belül bizonyos vámalakiságok elvégzését és vámellenőrzések lefolytatását kell alkalmazni, a vámeljárások esetében vám-árunyilatkozatot kell majd benyújtani, az EU-ba importált áruk után pedig a kiszabott vámtartozást meg kell fizetni. Ezen kívül a vámhatósági eljárások során a kulturális javak esetében az irányadó ágazati uniós és nemzeti előírásokat szintén figyelembe kell venni. Az Egyesült Királyságból történő behozatal esetén a vámszervek a jogellenes behozatal megakadályozása érdekében (a 2019/880/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet 16. cikk (2) bekezdése alapján) az uniós vámjogszabályok előírásai alapján ellenőrzik a forgalmat.

A Brexit-tel összefüggő vámhatósági feladatellátást érintő, az ügyfelek tevékenységét segítő tájékoztató anyagok és az aktualitás információk a NAV internetes felületén a „BREXIT információk” menüpontban, szakterületenként (többek között a korlátozások és tilalmak, témakörre vonatkozóan is, amelynek részét képezi a kulturális javak termékkategória) csoportosítva folyamatosan kerülnek elhelyezésre, illetve frissítésre. A tájékoztató anyagok között megtalálhatók a Bizottság által az egyes termékkörök és szakterületek vonatkozásában a Brexit-tel összefüggésben kiadott, magyar nyelven elérhető közlemények, így a Bizottság 2020. augusztus 17-én kiadott, az Egyesült Királyság EU-ból történő kilépése és a kulturális javakra vonatkozó uniós szabályok címmel kiadott közleménye is.