Örökségi nyilvántartás

Örökségi Nyilvántartás – Örökségvédelmi Nyilvántartási Osztály

A Miniszterelnökség önálló szervezeti egységeként működő Örökségvédelmi Hatósági Főosztályon belül az Örökségvédelmi Nyilvántartási Osztály a hatályos jogszabályok és a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzata alapján országos illetékességgel, központi, közhiteles nyilvántartást vezet a régészeti lelőhelyekről, a műemlékekről, a világörökségi és a világörökségi várományos helyszínekről. (E tekintetben a Miniszterelnökség a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyilvántartási Iroda, majd a Budapest Főváros Kormányhivatala, a Lechner Lajos Tudásközpont, és a 2014-2016 között működött Forster Központ Nyilvántartási Iroda jogutódja.) Az Örökségvédelmi Hatósági Főosztály vezetője a miniszter nevében gyakorolja a kiadmányozási jogkört.

A nyilvántartás az örökségvédelem szempontjából fontos adatokat tartalmazza, a védettség fennállására vonatkozó adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A nyilvántartást vezető hatóság mind az ügyfelek, mind a hatóságok, mind a szakmai társszervezetek számára biztosítja a nyilvántartási adatok megismerésének lehetőségét.

Kiemelten fontosnak tartjuk a hatóságok és ügyfeleik korrekt, gyors tájékoztatását, nem utolsó sorban a minél hatékonyabb együttműködés, illetve az esetlegesen felmerülő utólagos problémák elkerülése érdekében. A kulturális örökség elemeinek megőrzése nem csupán jogszabályban rögzített kötelezettség, hanem közérdek, ezért kérjük tisztelt ügyfeleinket és a hatóságokat, hogy ügyeik, eljárásuk keretében, annak lehető legkorábbi szakaszában szíveskedjenek megkeresni nyilvántartásunkat – kivéve azokat az eseteket, amelyekben minden kétséget kizáróan eldönthető, hogy az ügy érint-e ingatlan kulturális örökségi elemet.

Felhívjuk figyelmüket, hogy a nyilvántartott régészeti és műemléki érintettség, illetve védelem konkrét esetein túl a kulturális örökség további, az eddigiekben még ismertté nem vált (és így nyilvántartásban nem szereplő) elemei is érintettek lehetnek valamely hatósági eljárás során (pl. régészeti érdekű területek, potenciális lelőhelyek, egyedileg védetté nem nyilvánított műemléki értékek, tartozékok). Az ország teljes kulturális örökségének megőrzése érdekében minden esetben javasoljuk, hogy már a tervezések, fejlesztések előkészítési szakaszában – a nyilvántartást vezető hatóság mellett – keressék meg a megyei (fővárosi) kormányhivatalok illetékes szakigazgatási szerveit, az elsőfokú járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalokat is.

A nyilvántartást vezető hatóság az ügyfél kérelmétől függően adatot szolgáltat, vagy hatósági bizonyítvánnyal adatot igazol. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 97. § (2) bekezdése értelmében a hatósági nyilvántartás közhitelessége alapján az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a hatósági nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot. Az ellenkező bizonyításáig a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, és a hatósági nyilvántartásból törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn.

A hatósági bizonyítvány bizonyító közokirat: a benne foglalt tények és adatok valódiságát vélelmezni kell.

Az ügyfelek tájékoztatása a hatósági bizonyítványok kiadásáról és az adatszolgáltatás rendjéről:

Az adatszolgáltatás, illetve hatósági bizonyítvány iránti kérelmet e honlapról, az "Ügyintézés -> Nyomtatványok" menüpont alatt letölthető formanyomtatványokon szükséges benyújtani elektronikus, vagy hagyományos postai úton. A hatósági bizonyítványért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 29. § (1) bekezdésében meghatározott 3000 forint illetéket kell leróni (illetékbélyegben), míg az adatszolgáltatásért a régészeti lelőhely és a műemléki érték nyilvántartásának és védetté nyilvánításának, valamint a régészeti lelőhely és a lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 13/2015. (III. 11.) MvM rendelet 6. § (3) bekezdésében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. (A díj mértéke legfeljebb öt adat esetén kérelmenként 2200 forint. Ötnél több adat esetén a díj tételenként 220 forinttal növekszik.) Ha az adatszolgáltatás valamely településrendezési eszköz (helyi építési szabályzat, szabályozási (keret) terv, településrendezési terv) elkészítéséhez szükséges, úgy a díjtétel egységesen 5.000 Ft. A díjat a Miniszterelnökség 10032000-00294889-00000000 számú kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlájára készpénz-átutalási megbízással vagy átutalási megbízással kell befizetni. Az átutalás megjegyzésében fel kell tüntetni: "örökségvédelmi nyilvántartás igazgatási szolgáltatási díj". A kérelemhez csatolni kell a díjfizetés igazolását. A díjfizetési kötelezettség tekintetében az Itv. 5. §-ában és 28. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat, az elévülés tekintetében az Itv. 86. §-ában foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

A nyilvántartási hatósággal a kapcsolatot ügyfélszolgálati időben (H-Cs 8-tól 16.30 óráig, pénteken 8-tól 14.00 óráig) a +36 1 896-7778 telefonon; vagy elektronikus levélben, e-mail útján a zeVlSNhHhCE7WYI2AMjbnlpQG1lLmdvdi5odQ== címen vehetik fel.

A hatóságok és szakmai szervezetek tájékoztatása:

A nyilvántartást vezető hatóság a hatóságok és szakmai szervezetek számára csoportos és rendszeres adatátadást végezhet. Az adatbázis adott eljárástípusban releváns ingatlanadatait – azonosító adatként a megye, a település elnevezését, helyrajzi számot és a védettség jellegét feltüntetve, kérésre átadja azon szerveknek, amelyek a jogszabályban meghatározott feladatuk ellátása érdekében kérik, továbbá azon hatóságoknak, amelyek eljárásában kormányrendelet rendelkezése alapján a megyei (fővárosi) kormányhivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala szakhatóságként vesz részt.

Menü

Örökségvédelem

Műtárgyfelügyelet

Örökségi nyilvántartás

Tudományos háttér

Örökségvédelmi szakirányítás

Navigáció