Honlapunk az egységes szerkezet érdekében egy meghatározott rend szerint épül fel, ezért bizonyos kérdésekre – elsőre – nehéz megtalálni a választ. Az alábbiakban gyűjtöttük össze a leggyakrabban ismételt kérdéseket és a rövid válaszokat, illetve a megfelelő kapcsolódási pontokat a részletesebb válaszadáshoz.

Mi számít műkincsnek, milyen tárgyak tartoznak a kulturális javak körébe?

A jogszabályokban és nyomukban a hatósági és egyéb hivatalos eljárásokban is kizárólag a kulturális javak, kulturális tárgy fogalmát használjuk. Ez voltaképpen a köznyelvben használt ’műtárgy’, ’műkincs’ fogalmainknak felel meg. A kulturális javak körébe – egészen leegyszerűsítve a fogalommagyarázatot – a régiségek és a műalkotások tartoznak. Vita esetén – a jogszabályok alapján – a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztály Műtárgyfelügyeleti Hatósági Osztály (Műtárgyfelügyeleti) ad erről állásfoglalást.

…részletesebb és bővebb válaszért kattintson ide

Mely tárgyak védettek, és miért?

Az egyes műtárgyak védettsége a törvény erejénél vagy a hatóság intézkedésénél fogva keletkezik. A lelőhelyről előkerülő régészeti leletekről, műemlék épületek tartozékairól és a közgyűjteményi tárgyakról a törvény kimondja, hogy védettséget élveznek. Ezen kívül – jellemzően magántulajdonú tárgyak esetén, ha azok kulturális jelentősége megkívánta - a hivatal (vagy elődintézményei) határozatban mondták ki a védettséget. A védetté nyilvánítást a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztály Műtárgyfelügyeleti Hatósági Osztálya (Műtárgyfelügyelet) a szakvélemény és a Kulturális Javak Bizottsága (KJB) külső tanácsadó testület állásfoglalását is figyelembe véve határozatban mondja ki, ha bebizonyosodott, hogy az adott műtárgy kulturális örökségünk „kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan” eleme. A védett tárgyakra és tulajdonosaikra, kezelőikre a jogszabályban illetve a védési határozatban kimondott korlátozások, kötelezettségek vonatkoznak. A közgyűjteményi tárgyként védett darabokról maguk a közintézmények vezetik a leltárukat, míg a védetté nyilvánított műtárgyakról a hivatal vezet nyilvánosan is elérhető adatbázis.

...részletesebb és bővebb válaszért kattintson ide.

Mikor kell műtárgykiviteli engedélyt kérni?

A hatályos szabályozások értelmében minden védett műtárgy kivitele a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztály Műtárgyfelügyeleti Hatósági Osztály (Műtárgyfelügyelet) engedélyéhez kötött. Ugyancsak kiviteli engedélyköteles a kulturális javak körébe tartozó tárgyak közül az, amelyik a jogszabályban meghatározott kort és forgalmi értéket meghaladja. A védett tárgyak csak ideiglenes kiviteli engedélyt kaphatnak, míg a nem védettek véglegest is. Azon tárgyak esetében melyek ugyan a kulturális javak körébe tartoznak, de koruk vagy forgalmi értékük nem haladja meg a jogszabályban meghatározott értékeket (jellemzően kortárs művészeti alkotások, festmények, szobrok és egyéb alacsonyabb értékű, pl. több példányban készült grafikák, régi használati tárgyak stb.)a hivataltól igazolás kérhető, hogy a vámellenőrzésnél az esetleges bonyodalmak elkerülhetők legyenek. (Ezek esetében a Műtárgyfelügyelet a benyújtott kérelmen igazolja, hogy a kivinni szándékozott tárgy nem tartozik az engedélyköteles kulturális javak körébe.) A műtárgykiviteli engedély csak a rajta feltüntetett időtartamon belül érvényes. Fontos megjegyezni, hogy egyaránt szükséges a kivitelt engedélyezni, akár EU-n kívüli, ún. harmadik országba visszük a műtárgyat, akár csak egy másik tagállamba. Az engedélyt a Műtárgyfelügyelet adja ki, a kérelmet is itt kell benyújtani.

...részletesebb és bővebb válaszért kattintson ide.

Mit tehetek műkincseim és saját biztonságom érdekében?

Műkincseink, kulturális örökségünk megőrzése erőfeszítéseket is igényel. Ezek részben természetesek, hiszen többnyire mindenki a „jó gazda gondosságával” igyekszik megóvni, védeni tulajdonát. A műtárgyak, műkincsek olykor sajátos kezelési körülményeket (hőmérséklet, páratartalom stb.) igényelnek, melyekről érdemes tájékozódni (pl. a Miniszterelnökség honlapján található állagmegóvási tanácsoknál ). Otthon őrzött műtárgyakról ajánlott saját nyilvántartást („házileltár”) felállítani, hogy egy esetleges lopás esetén a károsult nagyobb eséllyel kaphassa azokat vissza. Nagyobb értékű műkincsek esetében megfontolandó a különféle vagyonvédelmi berendezések beszerzése, felszerelése is. Kéretlen megkeresésekkel szemben pedig óvatosnak kell lenni. (A hivatal csak írásban megküldött előzetes értesítés nyomán tart szemlét.) Vásárlásnál érdemes körültekintően, kellő gondossággal eljárni (pl. az adott tárgyat ellenőrizni a védett és a lopott műtárgyak adatbázisában, vagy ugyanígy a külföldről való behozatalnál is érdemes körültekintően tájékozódni, nehogy akaratlanul is részesei legyünk hatósági vagy bűntető eljárásoknak.

...részletesebb és bővebb válaszért kattintson ide.

Ellopták a műtárgyaimat, van még remény, hogy visszakapom?

Sajnos a műtárgyak, műkincsek értékének növekedésével együtt azok fokozottabban válhatnak bűncselekmények áldozataivá is. A megfelelő szintű vagyonvédelem kialakítása mellett érdemes az otthon őrzött műtárgyakról saját nyilvántartást („házileltár”)  felvenni, hogy egy esetleges lopás esetén a károsult nagyobb eséllyel kaphassa azokat vissza. A lopás nyomán minden esetben rendőrségi feljelentést kell tenni, hiszen a lopás tényét egyébként igen nehéz lesz a későbbiekben bizonyítani. Természetesen a lopásra vonatkozó rendőrségi iratokat is meg kell őrizni, hiszen a tulajdoni igény későbbi érvényesítésénél ezek bizonyító erejű iratok lehetnek. Mivel a műtárgyak, műkincsek többnyire egyedi, jól azonosítható alkotások, az ellopott tárgyak adatait – a későbbi előkerülés, visszaszerzés érdekében – érdemes bejelenteni a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztály Műtárgyfelügyeleti Hatósági Osztály (Műtárgyfelügyelet) lopott-műtárgy adatbázisába, de bejelentést lehet tenni (külföldi) üzleti alapon működő nyilvántartásokba is, ahol szolgáltatási díj ellenében a nemzetközi műkereskedelemből igyekszenek a lopott műtárgyakat kiszűrni. (Ezek közül néhánynak a címét is közöljük honlapunkon a Vállalkozások, szolgáltatások cím alatt.)

…részletesebb és bővebb válaszért kattintson ide.

Hova fordulhatok kérdéseimmel, mit is csinál a hivatal és mit a közgyűjtemények?

A hatályos szabályozások értelmében már a 1990-es évek végétől a hivatali és hatósági jellegű feladatokat egy központi szervhez telepítették, mely a jelenlegi szervezeti rendben a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztály Műtárgyfelügyeleti Hatósági Osztály (Műtárgyfelügyelet) (2016 végéig: Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Iroda, 2012 őszéig: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal [KÖH], 2001 őszéig: Kulturális Örökség Igazgatósága). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bármilyen kérdéssel a Műtárgyfelügyelethez érdemes fordulni, mivel ma már a múzeumok, könyvtárak, levéltárak csak a Műtárgyfelügyelet kirendelése alapján látnak el szakértői feladatokat. Műtárgyak védetté nyilvánítása, kiviteli engedélyezése, központi nyilvántartások vezetése a Műtárgyfelügyelet hatósági feladata.

...részletesebb és bővebb válaszért kattintson ide.

Mennyit érnek a műtárgyaim?

A műtárgyak értékbecslése, tudományos igényű meghatározása, kutatása általában véve ma már nem állami feladat. Éppen ezért nagyobb közgyűjteményeink sorra megszüntették a műtárgybírálati szolgáltatásaikat. Általában véve tehát egy adott műtárgy készítési korának, helyének, alkotójának, pénzbeli értékének meghatározása ma már üzleti szolgáltatás, melyet igazságügyi szakértők, műkereskedők, szakértők díjazás ellenében vállalnak. (Ezek közül néhánynak a címét is közöljük honlapunkon a Vállalkozások, szolgáltatások cím alatt.) Kivételes esetekben, például védetté nyilvánítás esetén a kulturális, tudományos értékről, illetve az eredetiségről is kap a tulajdonos „hivatalos” papírt. Ugyanígy más hatósági vagy hivatalos eljárás során is az eljáró szervek szakértőket rendelnek ki, akik a tárggyal kapcsolatos kérdésekről, köztük pl. a piaci értékről is nyilatkoznak.

…részletesebb és bővebb válaszért kattintson ide.